2009. december 25., péntek

Karácsonyfa 2009.


Boldog Karácsonyt kívánok minden erre tévedőnek! :)



2009. december 17., csütörtök

2009. november 28., szombat

Favágás után

A nagy favágás után ennyi maradt a fasorból:



Kicsit lehangoló... Ilyen volt.



2009. november 27., péntek

Karácsonyváró


Apróságok, amikkel már a karácsonyt várom. Krisztina kérdésére válaszul. :)



2009. november 16., hétfő

Favágás

Hozzáértők nézték meg az utca fáit, és elég sokat betegnek, kivágásra érettnek ítéltek. A kocsifelhajtónk melletti nagy fenyő már egy hete így járt.


A gyerekszoba előtti hársfa is áldozatul esett. Itt még állt:


Itt már annyi neki:

Picit sajnálom, mert szép volt, és jó árnyékot adott, de mégis örülök is. Nagy viharok alatt gyakran gondoltunk rá, hogy ha letörik egy vastagabb ág, akkor annyi az autónknak. Ha meg maga a fa dőlt volna, az pont a házunkon landolt volna. A rengeteg lehulló levélről nem is szólva.... Döbbenetes, de az egész kertet beterítették a falevelek.
Mellesleg jegyzem meg, hogy ha 2,5 évvel ezelőtt ki lehetett volna vágni ezt a fát, akkor egyenes lehetett volna a kocsibehajtónk. Így kanyarog, mert kerülnünk kell a védett fát - ami már nem is áll...

Az utca túloldala:




2009. november 8., vasárnap

Rács a kályha elé



Az idei tél első kályhás begyújtása is megvolt ma. :) Eddig csak a gázt használtuk, mert féltettük Emmit. A fiaink már megértik, hogy nem szabad a forró kályhaajtóhoz nyúlni, de egy egy éves kisasszonynak ezt hiába magyaráznám.
Tegnap a Férjem készített egy rácsot, amit ma fel is szerelt. Így már biztonságos. :)








2009. október 31., szombat

Varrósarok


Már vagy két hónapja megvan a varrósarkom, csak elfelejtettem dicsekedni vele... Édes Férjem készítette az asztalt hozzá. A különlegessége, hogy mindössze 69 Ft befektetést igényelt. :D
A láb néhai nagyanyám Singer varrógépéről lett leszerelve. Tudom, emiatt sokan felhördülnek, hogy "így veszít az értékéből", meg "bűn szétszedni", de számomra így használható, ez volt menthető. A régi géppel nem varrnék, és annyi helyünk sincs, hogy múzeumként kiállítsam a családi örökséget. Nem véletlen, hogy cirka 15 évig a garázsban állt.... Most végre van funkciója. :)
A konyhapultból maradt darab lett a lapja. Egy kiselejtezett evőeszköztartó avanzsált fiókká, és még sín is volt itthon hozzá. Hogy mire kellett akkor a 69 Ft-os nagy befektetés? Nem találtunk fogantyút a szekrényben, venni kellett. A Tescoban épp kiárusítás volt, és egy 8 db-os fogantyúkészletet vettem 69 Ft-ért. :D



2009. október 30., péntek

Járda ismét


Jól el vagyok maradva a dokumentálásban.... Tegnap azért a járdát lefotóztam. Sáros, borult időben készült a kép, de a lényeg látszik: megvan a járda egész a ház sarkáig, és a téglák szintjéig ki van habarcsozva. (Régóta kész már, csak nem mutattam eddig.) A földet elsimítottuk, füvesítettünk, és már zöldül is helyenként. :)



2009. szeptember 19., szombat

Készül a terasz

...elkezdte lapozni a Férjem. Van segédje, is, mint láthatjátok, bár lusta fajta. :D
A többi kép később jön. :)

2009. szeptember 5., szombat

A lépcső - 2. epizód :)

Most, pillanatnyilag így áll:



Elkészült az oldalsó része is. A mérete pont kényelmes, és nekem nagyon tetszik. :)
A járda téglái közötti rész is ki lesz töltve habarccsal, hogy egy szintbe kerüljön a téglákkal.


2009. augusztus 26., szerda

Gyűjtőszenvedélyem


... hatására vettem anno meg ezeket a téglaszeleteket. Valójában nem is szeletek, burkolólapok. Napjainkban készültek, csak régiesek. Szerintem, van annak már vagy egy éve is, hogy nálunk laknak, de még nem találták meg a helyüket. Nézegetem őket, de nem tudok dűlőre jutni... Lehet, hogy majd a grillezőre, vagy a kerítésre kerülnek.



Láttam a minap igazi, nagy Magyarországos téglát a régiségpiacon. Potom 5500 Ft volt darabja. :P Majd... egyszer -rögtön a lottónyeremény átvétele után- veszek egy halommal. :)




2009. augusztus 22., szombat

Járda és lépcső

Lépcső és járda készült az elmúlt két napban. Az én Édes Férjem keze munkája, és meg kell mondanom, igen-igen elégedett vagyok vele. :))
Itt tart most:


Mutatom fázisonként. Egy túl keskeny betonlépcső volt az alap.


A második lépcsőtől szélesítette, téglával. A legfelsőre szeletelt tégla került burkolat gyanánt. Így most kényelmes a mérete, pont passz. :)


Közben feltöltötte kaviccsal a járdának kiöntött részt.


A képen látható sima beton alap majd még téglaburkolatot kap. Picit a járda szintje fölé lesz emelve, hogy kényelmesen le lehessen pakolni a kosarat, szatyrokat, ha hazaérünk, amíg bezárjuk a kaput.


Itt már a járda is készül, csupa monogramos téglából:



A járda majd folytatódik körben, a ház körül. Egyelőre is is nagy előrelépés, mert legalább a kaputól eljuthatunk sármentesen a bejárati ajtóig. :)
Mint látható, a ház lábazata még nincs burkolva, de az is szeletelt téglával lesz megoldva. Sőt, ha végre leváltjuk az ideiglenes kerítést, akkor bontott téglás falunk lesz. :) Tégla, tégla hátán. :)

És a végeredmény újra, csak mert tetszik. :))





2009. augusztus 5., szerda

A nagy étterem..., vagyis konyhaátalakítás



Listázok. :)

1. Megszületett az ötlet, ami helyeslő bólogatást vonzott.
2. Kipakolás, szétszedés, a sütő és a mosogatógép kivarázsolása.
3. Zsákos vakolat a Baumaxból.
4. Édes Férjem nekiállt vakolni. 5 perc múlva rásikítottam: "ne simítsd el!" Ugyanis én rusztikus, durva vakolatot képzeltem, amin ő erősen meglepődött, de végül is megegyeztünk. :)
5. 3 nap száradás.
6. Fehérre festés.
7. A konyha áhítatos bámulása... szép lett. :)
8. "Mit szólnál hozzá, ha helyenként olyan sárgával antikolnánk, mint a fal?" Helyeslés - nosza. Balra el a Praktikerbe Trilak Decor effekt festékért. Szín: spanyol narancs.
9. Foltokban, az éleknél, sarkoknál narancsozás. Széééép. :)
10. "Tudod, mi tetszene még jobban? Ha az egész narancs lenne." - mondta a Kedves. Rajta. :)
11. Száradás, visszaszerelés, pakolás.

Elvoltunk vele. :) Az ajtók nem kerültek vissza, mert azokat úgyis ideiglenes megoldásnak szántuk anno, mégis itt állomásoztak másfél évig. Lambériából készültek, vékonyak. Lesz helyettük rendes, fenyő ajtó majd. A vasalatokat természetesen ahhoz is felhasználjuk majd. :) Addig függönyöket tettem fel a főzőlap és a mosogató alá. Ezeket a beköltözéskor varrtam még, amikor még lambéria-ajtó sem volt. A sütő alá való függöny már nincs meg, átlényegült macskapárnává, ezért oda kerül majd először új ajtó. Aztán a tányérokhoz, majd a függönyök helyére, és végül a mosogatógép is át fog öltözni. Szép lassan, mert nincs pénz varrva a matracokba. :)
Ilyesmi ajtókat szeretnénk, mint a spaletták, csak natúr színben. Falusi romantika jeligére. :)

Emiatt is félkésznek tekinthető a mostani állapot és amiatt is, mert még háromszögléc kell a téglafal és a lambéria találkozásához.


Hogy mire volt jó ez a macera? Miért vakoltuk, festettük be?
Mert így
-jobban látszanak a dísztéglák
-világosabb lett a konyha
-a fő érv: csak. Ehhez volt kedvünk. :)
Még egy változás van: sokkal tágasabb, kényelmesebb lett a konyha. Ezt egész egyszerűen értük el: arrébb húztuk az étkezőasztalt. :D Így, persze, a mécsescsillárt is odébb kellett lógatni, de ezzel együtt is kb. 5 percbe telt a nagy átalakítás. Döbbenet, mennyit számít 1 méter!

Egyik kedves barátnőm (direkt nem bevesítek) megfenyegetett nemrég, hogy vonatra száll, és jön, megráncigál, ha át merjük festeni a téglafalat. Üzenet neki: tudod, hogy akkor is szeretettel látunk, ha verekedési szándékkal jössz! :) Csak előtte szólj, hogy süthessek valamit. :)

Van egy tanulság is: nem tudok kibújni a bőrömből. Hiába tetszik a fehér, színeket akarok látni magam körül. Majd, a következő életemben fehér konyhám lesz. :)



2009. július 25., szombat

Megőrültünk...

...vagy mégsem? :) Pár napja előadtam egy ötletet az én Édes Férjemnek, amire hevesen bólogatni kezdett. Ma belevágott a megvalósításba. Elnézve a konyha mostani állapotát (mintha bomba robbant volna), nem is olyan biztos, hogy jó ötlet volt.... de reménykedek. Pár nap múlva folyt. köv. :)