2009. április 7., kedd

Konyha már megint

Pont ebédelni készültünk Petivel, amikor eszembe jutott, hogy ígértem egy fotót a konyháról Lillának. Gyorsan elő is kaptam a gépet, és íme:

Bocs, hogy nincs az az Otthon Magazinban megszokott steril rend, de hát élünk a házban, nem csak rendezgetjük. :)
Volt egy régebbi poszt is a konyháról, itt találod.

Szeretem ezt a berendezést, de néha elámulok egy-egy gyönyörű konyha láttán. Ilyet pl. simán el tudnék képzelni (IKEÁ-s kép):


... az más kérdés, hogy hogy viselné a gyerekeimet... :D Stílusban hasonló, de rendezettebb, egységesebbek a színek. Majd a következő házunkban! (Ami nem lesz a mostani helyzetet elnézve...)



8 megjegyzés:

Fruzska írta...

Gyönyörű a konyhátok. Ez a sima klasszikus és egyben modern megoldás a férjemet is megihlette. Nálunk is a terrakotta és a tégla, na persze meg a barna a domináns. Hozok majd Én is képet róla. Csak most annyi dolgom van, hogy időm sem engedi, hogy géphez üljek, de azért a képek elkészültek:).

Lidércke írta...

Köszönöm, kedves vagy. :) Én nem annyira gyönyörűnek, inkább "lazának" látom, ha érted, mire gondolok. :D

Fruzska írta...

:)

Fércművek írta...

Nekem kedves, meleg, barátságos és csudaszép ez a konyha. :) Már a régebbi postnál is akartam írni, de asszem akkor nem sikerült, hogy mennyire tetszik. A régebbi lakásunkban nekünk is ilyen melegszínű volt a konyhánk, itt meg láss csodát, majdnem azt a fehér konyhabútort- csak csíkok nélkül a még egyszerűbbet - választottam az IKEA-ban, amit mutattál. :) Világ életemben utáltam a fehéret, de úgy egy éve ez lett minden mániám. Hogy minden tisztuljon le. :) Tudod, az egyszerűség és itt megadatott. Tényeg csak meg kell álmodni és akarni. :) És imádom. Mindenki óva intett, hogy mennyit kell majd sikálni, rendben tartani... Pironkodva jelentem, hogy alig takarítjuk, a por alig látszik rajta és mindig megdicsérnek, hogy milyen tisztaság, rend van, pedig hozzá se nyúlunk. :)))

Fércművek írta...

Na neki látok mégegyszer! :) Szóval ez egy meseszép konyha. Barátságos, kedves, családias. A régi lakásunkban nekünk is meleg színek voltak a konyhában, és láss csudát ebben a házban majdnem olyan fehér konyhánk van az Ikeából, amit mutattál. Csak nem a csíkos, hanem a még klasszikusabb. Egy évvel ezelőttig el nem tudtam volna képzelni semmi fehéret, aztán ez lett a mániám. :) Tudod, minél egyszerűbb. És imádjuk. Mindenki mondta, hogy mennyi bajunk lesz vele, de jelentem ennél jobbat nem választhattunk volna. Nem látszik rajta a por és ha hetek óta hozzá sem nyúltunk, akkor is megdicsérik, hogy milyen tisztaság van itt. :)))

Lidércke írta...

Jaj, Judit, ne haragudj, hogy nem jelent meg rögtön a megjegyzésed! Úgy van beállítva, hogy ha 3 napnál régebbi poszthoz írnak megjegyzést, azt jóvá kelljen hagynom. Csak azért, mert ha automatikusan megjelenne, akkor nem venném észre, mert a régi szövegeket nem nézem vissza. No, mindegy, átállítom moderálatlanra, lesz, ami lesz. :D

Köszönöm, amit írtál. :) Hasonló az izlésünk. :) Néha engem is elkap a vágy, hogy de jó lenne, egy világos bútorokkal berendezett lakás, aztán ránézek a puffra... Ez az egyetlen olyan darabunk, aminek vajszínű huzata van - hál'Istennek levehető, mosható, mert folyton összekoszolják a gyerkőceim! :D

Fércművek írta...

:) Bocs, de mindig bőven benne van, hogy én bénázok el valamit, nem vagyok egy nagy számítógépes. Ezt is most tanulgatom. :)

Lilla írta...

Köszi a képet. Csodaszép!!!