2010. december 27., hétfő

Hangulatkép





Remélem, mindenkinek mesés karácsonya volt... :) 
Idén is gyökeres fánk van, tele saját készítésű díszekkel. (A tavalyiakkal, tavaly előttiekkel. - Jövőre több lesz a fehér.)





2010. december 4., szombat

Gyertyák

Idén nem készítettem koszorút, a tavalyit vettük elő, csak a gyertyák újak. Holnap meggyújtjuk a második gyertyát.... Szép Adventet kívánok mindenkinek!






2010. december 3., péntek

Íme, az ajtók :)

Aki régóta olvassa a blogot, az láthatta, hogy a 3 év alatt, mióta itt lakunk, többször is változtattunk a konyhán. Most viszont nagyon szépnek látom, így marad. :)


Már az építkezéskor is ilyesmit terveztünk: tégla bútort, "ólajtó-szerű" ajtókkal. Kértem is árajánlatot több asztalostól, de horribilis összegeket mondtak. Az egyik, egy fiatal srác állította be a csúcsot: 400.000-et kért volna, de közölte, hogy ne akarjak ilyen "Z-formás" ajtókat, mert ronda lesz.
Épp tegnap beszéltünk róla a férjemmel, hogy összesen ha 50.000-be került a konyha téglával, falazással, festéssel, ajtókkal, polcokkal együtt. És szép is lett. :) 


Az ajtók is a férjem keze munkáját dicsérik. Akkora szerencsénk volt, hogy kaptunk egy nagy halom újszerű raklapot. "Csak" szét kellett szednie, lecsiszolnia őket, és már meg is volt az alapanyag., kb másfél cm vastag, szép deszkák. Maga a vágás, összeszerelés gyorsan ment. Fel is rakta őket, már pácolás előtt, de tegnap megkapták a végleges színüket. 
A nyílászárókon a Tikkurilla vizes alapú páca van (nem emlékszem a számra, hogy melyik), olyat terveztünk az ajtókra is, de mivel 3 liter a legkisebb vásárolható mennyiség, és az 5500 Ft, mégsem olyat vettünk. A Boróka lazúr vörösfenyő színét választotta végül a férjem, ez hasonlít legjobban a Tikkurillás árnyalatra. (1600 körül van egy liter, és az elég is volt.) Szagtalan, így  télen sem okoz gondot a használata. Odavagyok a színéért. :)
A képeken látszik az ablak ás a kamraajtó is, azokon a Tikkurilla pác van. Nem feltűnő a különbség, de a Boróka árnyalata talán szebb. Kedvet kaptam festegetni.... :D







2010. december 2., csütörtök

Ajtók a konyhabútorra

Borzalmas vagyok, hogy nem frissítem ezt a blogot, pedig vannak ám újdonságok! Pl. egy ideje szuper ajtók vannak a konyhabútoron, Édes Férjem alkotta őket.

Itt, ezen a képen még csak félkészek, nincsenek pácolva. Hamarosan gyönyörű vörös színben pompáznak, majd hozok arról is képeket, és hosszabb leírást. Én odavagyok értük/tőlük. :)





2010. október 27., szerda

Megtisztelő...

...hogy a gyerekszobánk fala felkerült egy ilyen klassz, érdekes blogra


itt tényleg lehet inspirálódni. :)


2010. október 25., hétfő

Mécsestartó

A mécsestartó ajtajának üvege Csaba Ildi munkája. Hát nem gyönyörű? :) Szeretettel ajánlom Ildi blogját, a Tiffanyldát. Tiffany-rajongóknak kötelező! :))



A mécsestartót fellógattuk, mert mióta használjuk a kályhát, minden ráállított fémtárgy hamar felforrósodik, és  a gyertyát se tudnám cserélgetni, ha továbbra is a párkányon állna. Igen, a tehén és a fent álló vasalók is melegek. Akár rendeltetésszerűen is használhatnám őket. :))


2010. október 10., vasárnap

Télre készülődve

...kikerült a tavalyi madáretető egy oszlopra.
Saját pingálású, dekupázsolt odu. Az előző tél némi nyomot hagyott rajta, kicsit megkopott a festése, de így hagyom. Mondjuk, hogy patinás. :))) A férjem készítette neki a tetővel védett akasztót.



2010. október 2., szombat

Lepkehad

...és méhsereg árasztja el időnként a virágokat. Fehér, barna foltok a lilán. :)






2010. szeptember 4., szombat

"A" kert



Nekem a szüleim kertje "a kert". Nagyon szeretném, ha a mi udvarunk is ilyen buja, növényekben gazdag, változatos lenne, de itt régen szántóföld volt, az általunk ültetett fák, bokrok még kicsik. Addig megmutatom anyuékét. Ha a mi házunk "meseház", az ő udvaruk "csodakert". :)


Click to play this Smilebox slideshow
Create your own slideshow - Powered by Smilebox
Make your own free photo slideshow
(Katt a play-re, alul, a nyilakkal tudsz lapozni.)




2010. augusztus 7., szombat

Dolgozószoba

Már utaltam rá, hogy lett külön dolgozószobánk, csak eddig nem mutattam. Azt gondoltam, majd ha rend lesz, fotózok. Közben rájöttem, hogy ez azért dolgozószoba, mert olyan, amilyen, nem kell glédában állni a dolgoknak, egyszerűen becsukom az ajtót, ha el akarom rejteni a gépeket. :) Szóval, minden előzetes rendezkedés helyett fényképeztem. :) 
(Még az anyagot sem vettem le a széktámláról - ennyire laza vagyok. :P :D Az utolsó képre pedig Micus is besétált.)





A bal oldalra került az íróasztal a számítógéppel és felette az egyéb kacatok. A kábelekre kell még takarócső, mert utálom látni ezt a sok tyúkbélt. :S A forgószéket meg szeretném majd átkárpitozni, ha rájövök, hogy lehet úgy szétszedni, hogy utána még össze is tudjam rakni...
Jobb oldalon van a varróasztal, az Öreglánnyal. Mióta itt van, arra se vettem a fáradtságot, hogy letakarjam. :) Fölötte, mellette a szükséges sok minden, és az elkészült darabok. A dobozok, kosarak még szedett-vedettek, de szeretnék majd valami egységes megoldást. A varróasztal és a polc között ott az én kincsesládám. :) Bolhapiaci szerzemény, imádom. A szabásmintáimat tartom benne.
A lambériás falon, a két asztal között van az ablak. (A szembefény miatt nem tudtam olyan jó képet csinálni, amin rajta van.) Ami nem látszik, az az ajtó melletti nagy, kétajtós fenyő szekrény az anyagaimmal.

Eredetileg ezt a szobát szántuk lányszobának, de be kellett látnunk, hogy ha megcsináljuk Mici-birodalomnak, akkor a lakás többi része nagyon zsúfolt lesz. (Eddig amolyan mindenes szobaként szerepelt, mert Mica még velünk alszik. Itt volt a számítógép, és ami épp nem kellett.) A varrógépem a nappali egy sarkában volt, ami már nagy előrelépésnek számított az étkező asztalon való varráshoz képest, de nem szerettem, mert a sok kipakolt cucc nem épp rendezett látvány. Most van helyem, és senkit sem zavarok.
Mici meg a fiúkkal kerül majd közös szobába. A gyerekszoba egy nagy helyiség, valójában két szobának lett tervezve, de nem építettük be a közfalat. Simán el fog férni a kisasszony is. :) Megkérdeztem a srácokat, mit szólnak hozzá, ha odaköltözik majd, és ujjongva fogadták, örültek neki. :)
Be kell látnunk, teljesen belaktuk a házat. Félve mondom: kicsi nekünk... Félve, mert tudom, sokan elférnek ennél jóval kisebb otthonokban is. Nem is tudom, hogy nőhettük ki?!




2010. augusztus 4., szerda

Régi falunk

Ha már sikere volt a gyerekszoba falának, megmutatom, mit festettünk anno, még Pécsett. A lépcsőfeljáró melletti falat dekoráltuk. Sajnos, sehonnan sem lehetett úgy fotózni, hogy egyben látszódjon az egész, anélkül, hogy kitakarná a korlát.






Az óratornyon egy valódi óra van. :)
Nem tudom, felismerhető-e, ezért elárulom, Prága ihlette a képet. Nyaralás után, egy hétvégén mázoltuk fel. :)  A Mester a férjem volt, ő jobban fest. (Én meg jobban varrok. :P ) Imádtam, és a vendégeink is mind odavoltak érte. Akkoriban volt a Fagyöngykreatívnak egy pályázata, beküldtem a fotókat és nyertünk is vele. Szóval, csupa szép emlék köt hozzá. :)

2010. augusztus 1., vasárnap

Megújulás

Van egy asztalkánk, amiért mindig is odavoltam. Már akkor is csodáltam a formáját, amikor még anyuék hálószobája előtt állt a folyosón. Régi, családi örökség. Anyu tudta, hogy szeretem, ezért megkaptuk. Egy bajom volt vele, a színe. A sötétbarna bútor egyáltalán nem passzol a házunkba. Hiába csiszoltuk, pácolva volt, ezért a szín beivódott a fába. Maradt a festés...
Már írtam, hogy tetszenek a fehér bútorok, ezért  felmerült, hogy kenjük fehérre, de az se sokkal jobban illene ide, mint a sötétbarna. (Ráadásul, mióta ekkora divat a provance-i stílusú enteriőr, kissé unom is. :P) A piros tűnt remek választásnak. Biztosan akad, aki megbotránkozik egy régi darab pirosra festésén, de én azt vallom, akkor van értéke egy bútornak, ha a tulajdonos örömmel néz rá, ha be tudja illeszteni az életébe.
Viszont a kopottságot is szeretem, ezért az éleket és még itt-ott visszacsiszoltam. :) Ilyen lett. 



Eredetileg volt egy üveglap rajta, azért van a szélén a keret. Most nem hiányzik, de lehet, hogy visszakerül még.
Szeretem. :)

2010. július 27., kedd

Vár, és mező a gyerekszobában

Festettünk a napokban. A háló és a dolgozószoba fehér, ott nincs mit mutatnom, de a gyerekszoba falán egész tájkép lett. :)
A végeredmény egy képbe nem fér bele, annyira nem tudok hátramenni (egy 3 és egy 6 méteres falon fut végig a kép). :) A rendetlenséget ne nézzétek!





És most lépésenként. :) Felrajzoltam a mintát ceruzával - nem most, már régesrég várta a kifestést.




Kihúztuk filccel a körvonalakat, hogy látsszon majd akkor is, ha rákerül a festék.



 
A felső részt kifestettük fehérrel, aztán jött a színkeverés. A mezőnek nagyon szép rubinzöldet sikerült összehozni! Legalábbis nekem tetszik. :)
Szép sorban kitöltöttük a filces körvonalakat.


Néhol kétszer is át kellett kenni, mert ott virítottak a festékréteg alatt Petesz firkái.


Itt felhívnám a figyelmet a férjem gegjére, a kukucskáló szemekre. :)



Újra kihúztuk a kontúrokat, és ronggyal maszatoltunk némi kékséget az égre. Közben eszembe jutott, hogy van falmatricánk (valamikor egy Otthon magazinhoz volt ajándékba), azt is előszedtem. Egy csiga, egy lepke, és néhány ágon ülő madár volt. Felragasztottam, majd azokat is kontúroztam, hogy passzoljanak a festett állatkákhoz.
 
 

 
Egy valami van vissza: a termosztát zsinórja látszik, de nem is baj, mert zászlórúdként fog szerepelni. Varrok majd valamilyen zászlót, azt kell még feltenni.


2010. július 10., szombat

Tökölés....

Még mindig van, sőt, cukkini is. :)




Nem tudok betelni vele, milyen jó, hogy nem kell boltba menni, ha  csak néhány zöldség kell.Csak elslattyogok a kert végéig, és szedek. :)

2010. július 6., kedd

Saját termés

És még lesz, bőven. :)



2010. június 22., kedd

Kert

Eső.... víz.... virágok....